VERSENY I.

Összefoglaló

A versenyfelkészülés nem egyszerű dolog. Nagyon komoly szabályzat van, hogy mit lehet és mit nem lehet. Az első dolgom tehát nem is lehetett más, mint hogy nekiálltam átnyálazni a versenyszabályzat minden szegletét, nehogy egy kis nüansz miatt komoly pontlevonásban vagy esetleg kizárásban részesüljek.

S körülbelül el is érkeztem a mostani állapotomhoz. Hamarosan megrendezik a Magyar Brewers Cup-ot. Erről a versenyről annyit kell tudni, hogy itt különböző baristák versengenek egymással, számot adnak a tudásukról és tapasztalataikról, illetve bemutatnak egy általuk választott kávét egy 3 tagú versenybírákból álló bizottságnak. A győztes nyereménye pedig nem kevesebb, mint képviselni Magyarországot a világversenyen. Ez a verseny önmagában nem a „győzelem” miatt érdekes, sokkal inkább számít a megtett út, mint maga a cél. Ez alatt az utazás alatt a barista beleássa magát az adott kávé történetébe, megismerkedik a farmmal, az ott dolgozókkal, akik hosszú évekig gondozták a növényt, hogy egy adott pillanatban tökéletes italt készíthessünk belőle. Ez egy kitűnő lehetőség a szakmai fejlődésre és kapcsolatok építésére. Rengeteg különböző receptet kell kipróbálnia a baristának, hogy a lehető legfinomabb ízt tudja kihozni ebből a különleges nedűből… de ne szaladjunk ennyire előre.

A versenyfelkészülés nem egyszerű dolog. Nagyon komoly szabályzat van, hogy mit lehet és mit nem lehet. Az első dolgom tehát nem is lehetett más, mint hogy nekiálltam átnyálazni a versenyszabályzat minden szegletét, nehogy egy kis nüansz miatt komoly pontlevonásban vagy esetleg kizárásban részesüljek. Szerencsémre a lehető legjobb ember segítségét vehetem igénybe, és ez az ember nem más, mint Vid Richárd. Ricsi egy olyan szakmai háttérrel rendelkezik, mint még nagyon kevesen itt Magyarországon. Nincs olyan kérdés, amire a mi Richárdunk ne tudna választ adni kávés berkekben. Nem hiába, hiszen több különböző Magyarországi versenyen kiemelkedő helyezéseket ért mindemellett több Espresso Embassy-s tagnak sokat segített a versenyekre való felkészüléshez. Szóval, leültünk és pontról pontra átbeszéltük a buktatókat. Megtudtam, hogy a verseny 2 részből áll. Először egy adott kávét, adott vízzel (különböző vizeket tudunk előállítani azzal ha + ásványi anyagokat adunk a vízhez, így különböző ízek érhetők el) kell elkészíteni. Mivel ez egy ismeretlen kávé, ezért nagyon nehéz dolgom lesz. Nem elég, hogy ezzel a kávéval leghamarabb a verseny napján találkozom először, de még az időkorlát is nehezíteni fogja a dolgom, ugyanis 7 perc alatt kell elkészíteni 3 italt. Itt kiderül, hogy mennyire értek a filter kávé elkészítéséhez. A verseny második felében egy általam kiválasztott kávét kell bemutatnom, elkészítenem és mesélnem róla a vendégeimnek, a bíráknak. (Hmm… milyen érdekes… egy kávézó szituációt kell eljátszani, ahol készítek egy kávét, majd mesélek róla. Pontosan ugyanaz a gondolat, amit korábban boncolgattam: miről is szól a speciality kávézás). Ebben a részben az összes szenvedélyemet át tudom adni és tényleges poharakba tudom önteni a hozzáértő zsűri tagjainak. Természetesen itt is van egy időkorlát (10 perc), illetve egy pontozó lap, ahol pontozzák a kávét és az előadást.

Itt következik tehát egy nagyon fontos és végzetes döntés, ami meglehetősen befolyásolja a versenyt: a kávéválasztás!
Richárd barátommal tehát elmentünk Magyarország egyik legkiemelkedőbb pörkölőjéhez, a Casino Mocca-hoz és belevetettük magunkat egy jó pár zacskó kávé közé. Méregettünk, őröltünk, felöntöttük őket vízzel és megkezdődött a kóstolgatás… 10-15 percen keresztül szürcsölgettük a különböző, finomabbnál finomabb kávékat, hogy megtaláljuk azt az egyet! és MEGVAN! Egy nagyon kellemes, izgalmas etiópiai kávét választottam. Bízom benne, hogy a lehető legtöbbet tudom majd kihozni az italból és a versenyen is sziporkázni fog majd a kávé és mindenkit levesz a lábáról, pontosan úgy, ahogy engem attól a pillanattól fogva, hogy belemerítettem a cupping kanalamat.

Megosztás:

Összefoglaló

A versenyfelkészülés nem egyszerű dolog. Nagyon komoly szabályzat van, hogy mit lehet és mit nem lehet. Az első dolgom tehát nem is lehetett más, mint hogy nekiálltam átnyálazni a versenyszabályzat minden szegletét, nehogy egy kis nüansz miatt komoly pontlevonásban vagy esetleg kizárásban részesüljek.

Olvasásra ajánlom

MITŐL LESZ JÓ EGY BARISTA?

Fúúú, hát ez egy nagyon érdekes kérdés… Amikor felvételiztem mostani munkahelyemre a tulajdonos feltette nekem ezt a kérdést, de nem tudtam rá válaszolni. Elég az, hogy valaki szimplán értsen a kávéhoz vagy szeressen kávézni? Nem. Önmagában nem ettől lesz egy barista jó. Körülbelül 30%-40%ban fontos a kávé és 60%- 70%-ban a vendéglátás.

ROSSZ KÁVÉ VAGY CSAK EGY HIBA?

Sokszor találkozom azzal a mondattal, hogy -„Elmentem egy helyre és nem volt jó a kávé (túl forró volt a tejes ital, keserű volt a filter kávé, esetleg „tiszta savtenger” volt az espresso). -Ez a hely „sz@r.” Nem szeretem ezeket a drasztikus kijelentéseket. Először is, úgy gondolom, hogy a szubjektivitást nem szabad belevenni, egy véleménynyilvánításba. A nekem nem ízlett nem megegyező a „sz@r”- ral. Másodszor pedig azt gondolom, mindenkinek jár egy második, majd egy harmadik esély.

“Kérek egy kávét” ??!

Baristaként elég sűrűn találkozom ezzel a mondattal, ez egy kicsit olyan, mint bemenni egy étterembe és kérni egy bort, de nem specifikálni, hogy vörös vagy fehér esetleg rosé és hogy száraz-e vagy félédes. Mondhatni a bor nagyon jó példa, hiszen egy kicsit a kettő rokonszakma. Mind a kettő annyira összetett és teli van nüanszokkal amik befolyással lehetnek az italunkra.

Írj nekem!